Szép jó estét!
Hogy telt a hétvége, kipihentétek magatokat, vagy netálan kirúgtatok a hámból? :)
Nekem remek volt, végre vidékre tudtam menni meglátogatni a régen látott szüleimet.
Kicsit visszafejlődtem anyuci kicsi fiává. :) Eszembe jutott a gyermekkorom és az a sok csodás élmény, amivel megörvendeztettek engem...
Nagyon jó érzés volt újra látni őket. Persze ne feledkezzünk meg Vadócról, az öreg kutyáról sem. :)
Délutáni tévézgetés közben néztünk együtt egy filmet, melyben a főhősnek hasonló problémákkal kellett szembenéznie, mert Toméknak.
Nevezetesen itt arra gondolok, hogy végrehajtottak egy tökéletes akciót, ámde, mégsem lehetnek boldogak, mivel ez emberéletek kioltásával járt.
Újra és újra lejátszódik bennük mindaz, amit itt láttak és csináltak...
Szerintetek lehet egyből elfelejteni, vagy ez örökre beléd ivódik?
Elég elgondolkodtató, hogy ez a szakma milyen lelki megpróbáltatásokkal jár.
További kellemes estét mindenkinek és hajrá, mert kíváncsi vagyok, hogy ti ezt hogyan látjátok!
Pacsiii